magyar   |   english
ÚJPESTI HALADÁS F.C. hivatalos oldala
 UTAZÁS FRANCIAORSZÁGBA
2014. június 5 - én este 8 órakor indult a busz Franciaországba, a Budapesttől csaknem 1500 km távolságra található Templeuve nevű városkába, hogy az Újpesti Haladás U17 - es csapata részt vegyen egy nemzetközi tornán, a pünkösdi PEVEL kupán. A buszút a viszonylag gyakori - átlag négyóránkénti - megállás ellenére is hosszú és fárasztó volt, mindent egybevetve 22 órásra sikerült. Péntek este 6 órakor érkeztünk meg a szálláshelyünkre, Lille egy Seclin nevű peremvárosában található B&B hotelbe.
Némi félreértés kapcsán nem a szállodához kellett volna érkeznünk, hanem a meghívó csapat, az AS TEMPLEUVE sporttelepére, ahol a megnyitó ceremóniát rendezték. Sajnos ebből kimaradtunk, illetve nyelvi problémák miatt - szinte senki sem beszélt a vendéglátóink közül a francián kívül más nyelvet - türelemmel vártuk, hogy valaki érkezzen és el tudjuk foglalni szálláshelyünket.
 A SZÁLLÁS
Közel 3 órás várakozás után futottak be a vendéglátók, velük együtt érkezett egy román, valamint egy lengyel csapat is, ők nyilván részt vettek a meghívón. Így kisebb viszontagságok után este 9 - kor elfoglaltuk szobáinkat.

A szobák kényelmesek voltak, volt légkondicionáló, TV (bár TV nézésre nem igazán volt időnk), megfelelő minőségű fürdőszobák. Négyfős szobában aludtunk, alul egy franciaágy, a galérián pedig két heverő tartozott a szobákhoz. Szekrény nem nagyon volt, így jobbára bőröndökből pakolásztunk.

Mindent összevetve nagyon tisztességes körülményeket biztosítottak a házigazdák, hiszen a szálláson kívül folyamatosan biztosították az étkezési lehetőséget is.
A szálloda közelében egy komplett bevásárlóközpont helyezkedett el, aminek először nagyon örültünk, később azonban kiderült, hogy a program, illetve a Pünkösd hétvége miatt is csak minimális lehetőségünk lesz körbenézni, vásárolgatni.
 A KÖZLEKEDÉS
A szállodától kb. 15 - 20 percnyi autóúttal volt elérhető a torna helyszíne, ahova a házigazdák 9 fős mini buszokkal szállítottak bennünket oda - vissza. Az étkezéshez is kellett néha utazni, a szállítást szintén a mini buszokkal oldották meg. Kisebb félreértés csak a torna 3. napján hétfőn reggel történt, amikor is a vendéglátók nem küldtek buszt, mondván, hogy utolsó napon menjünk a saját buszunkkal, hiszen a torna végeztével úgyis a sporttelepről indulunk haza. Előtte este azonban kiderült, hogy a szigorú vezetési idők miatt a sofőrök hétfő este 6 előtt nem ülhetnek volánhoz, így kisebb szervezési problémával kellett megküzdenünk: hogyan jussunk el hétfő reggel a pályára? Végül Ákos telefonált a közeli LEERS - ben tartózkodó - U15 csapatot elkísérő - szülőknek, akik reggel átjöttek egy 6 személyes autóval értünk. Az tett két fordulót, illetve hétfő reggel Ákos elcsípett még egy francia mini buszt is, így végül is sikerült ezt az akadályt is leküzdeni.
 ÉTKEZÉS
Általában napi 3 étkezést biztosítottak: értelemszerűen reggelit, ebédet és vacsorát. A reggeli mindig ugyanaz volt: baguette, sós vaj, lekvár, narancslé, kakaó, illetve egy valamilyen tejtermék (joghurt, puding, stb.). Első nap a klub büféjében reggeliztünk, a következő két napon a városka kultúrházában terítettek meg.

Ebédre előételnek mindig kaptunk valami zöldséget (sárgarépát, paradicsomot, francia salátát), majd jött a főétel: első nap bolognai spagetti, második nap valamilyen barnaszószos sült sertés, a harmadik napon pedig sült csirkecomb. Mindig volt valami kis desszert is: barackpüré sajttal, alma, puding. Az ebédet a városka egyik iskolai konyháján készítették, és az ottani ebédlőben fogyasztottuk el.

Érkezéskor kaptunk hideg sajtos szendvicseket vacsorára, a torna első napján aztán meleg vacsorát is ehettünk: sonkával-sajttal töltött rántott csirketallért. A második napon nem kaptunk vacsorát (később kiderült ez is némi információs komplikációnak volt köszönhető), így végül a szálloda közelében lévő KFC vacsora mellett döntött egyhangú többséggel a csapat. Szegény pultos hölgy meg is lepődött, amikor a csendes külvárosias nyugalmát 20 Tower menü egyidejű rendelése zavarta meg. Akkor még nem tudta, hogy tíz perc múlva jön egy komplett lengyel csapat is. :-)

A harmadik napon ugyanolyan szendvicseket kaptunk a buszra, mint amilyeneket az érkezéskor is kaptunk.

Persze ifjú sportolóink jóval nagyobb mennyiségű ételt is képesek elfogyasztani, ez a napi két mérkőzést figyelembe véve érthető. Erre a sporttelepen volt lehetőségünk, egész nap volt szabadtéri büfé és italsátor is: itt néhány euró ellenében lehetett enni - inni, különösen a sült krumpli volt népszerű a srácok körében, 2 € fejében tisztességes adagot adtak, tetszés szerint ketchuppal, majonézzel vagy csípős szósszal. Egy fél literes hideg víz 0,50 € - ba került.
 AZ AFFÉR
Sajnos házigazdáinkkal egy kisebb konfliktusunk is támadt: hétfőn elhagytuk reggel 7 - kor a szállodát, majd délután 1 és 2 óra között azzal kerestek meg minket a francia csapat vezetői, hogy az egyik általunk lakott szobában beázás történt. Finoman érdeklődtek, hogy tudunk-e róla valamit. Elmondtuk, hogy reggel kétszer is ellenőriztük az összes szobát, akkor még minden rendben volt, valószínű, hogy simán csak eldugult az egyik lefolyó. Ezt megértették, és kedvesen tudomásul is vették.
 A TORNA
 A HELYSZÍN
A PEVEL kupa házigazdája az AS TEMPLEUVE U17 csapata volt, a mérkőzéseket pedig a templeuve-i sporttelepen rendezték meg. A helyszín roppant impozáns, egy korábbi vidéki kúria és birtok helyszínén alakították ki a sporttelepet, így a szép épületeket körülvevő csodás park mögött helyezkedett el a klubépület, az épület mögött pedig a pályák. Annak ellenére, hogy ez a városka mindössze 5 - 6 ezer lakossal bír, legalább tíz korosztályos csapata van.
A klubépület szerény, de roppant funkcionális: 7 - 8 öltöző zuhanyzóval, semmi extra, egyszerű padok, nyomógombos tusolóval, fix hőmérsékletű vízzel. Van egy mini konditerem, továbbá néhány iroda és szertár helyiség, a bíróknak külön szoba.

A füves centerpálya szépen karbantartott, jó minőségű, automata öntöző rendszerrel, mellette helyezkedik el egy nagypálya méretű műfüves pálya is. A centerpálya másik oldalán egy hatalmas zöld terület található, fix kapukkal kiválóan alkalmas edzésekre. Akkora méretű, hogy egy újabb pálya simán kialakítható lenne.

A centerpályán egyszerű, de minőségi kispadok vannak, az edzéseket a pálya két oldalán elhelyezett 4 db beforgatható kapu segíti.

Kiváló minőségű audiorendszerrel oldották meg a kihangosítást (ez fix része a sporttelepnek), illetve egy egyszerű kijelző ad tájékoztatást a mérkőzés állásáról és az eltelt játékidőről.
 A LEBONYOLÍTÁS
 CSOPORTMÉRKŐZÉSEK
A résztvevő csapatok 2 csoportban játszanak egy mini bajnokságot, tehát mindenki mérkőzik mindenkivel. Győzelemért 3, döntetlenért 1 pont jár. Pontazonosság esetén a gólkülönbség, majd a több rúgott gól számít.
 HELYOSZTÓK
A csoportok 5. helyezettjei mérkőznek a 9. helyért. A csoportok 3 - 4. helyezettjei keresztbejátszással küzdenek meg az 5 - 8. helyért, értelemszerűen a csoport 1. és 2. helyen végzettek az 1 - 4. helyezésekért. A helyosztókon döntetlen esetén rögtön büntetőrúgásokkal döntik el győztes kilétét.
 EGYÉB SZABÁLYOK
A mérkőzések időtartama 2x20 perc, kivéve a döntőt, ott 2x30 percet játszanak a csapatok. Vita esetén a szervezőbizottság jogosult a döntéshozatalra. Minden találkozót 3 játékvezető vezet, a pálya szélén egy 4. bíró segédkezik. Minden regisztrált csapatnak ki kell tölteni egy kvalifikációs lapot a játékosok nevével, mezszámával és sportengedély számával együtt.

Sárga lapot kapott játékos 5 percre kizárásra kerül (másik játékos bejöhet helyette), második sárga után véglegesen kiáll (nem pótolható). Azonnali piros esetén kiállítás és 1 mérkőzés erejéig felfüggesztésre kerül a vétkes játékos (később kiderült, ezeket a szabályokat elég rugalmasan kezelik a szervezők).
 A CSOPORTOK
A tornán 10 csapat vett részt, akiket előzetesen 2 csoportba sorsoltak. Mi az „A” jelű csoportba kerültünk a házigazdák, a tavalyi győztes, valamint egy - egy további francia és belga csapat társaságában. A csoportok az alábbiak szerint alakultak:
 CSOPORTMÉRKŐZÉSEK 1. NAP
Szombat reggel 7:15 - kor indultunk reggelizni, majd birtokba vettük a számunkra kijelölt öltözőt. Kiderült, hogy a torna első mérkőzését mindjárt mi játsszuk, rögtön a házigazdával kezdünk. Mivel ellenfeleinkről semmit sem tudtunk, így kicsit féltettük a fiúkat, de Ákos kiválóan próbálta őket megnyugtatni a meccs előtt. A bemelegítéskor látszott, hogy a hazaiak erős felépítésű játékosokkal rendelkeznek, így mindenképpen magassági fölényben lesznek. Később kiderült, hogy ez a többi csapatnál is így lesz, szembetűnő volt a sok 190 cm körüli játékos.

A bemelegítést követően a kezdőcsapatok a játékvezetőkkel a pálya sarkából indulva léptek pályára, egy nagyon színvonalas bevonulási ceremónia közepette.
Újpesti Haladás - AS Templeuve 1:0
2014. június 7. Időpont: 9:30

Gól: Tóth Ricsi

A Hali fiúk mindenféle megilletődöttség nélkül kezdték a mérkőzést, rögtön nekiestek a házigazdáknak. Bár az első félidőben felváltva támadtak a csapatok, több olyan időszak is volt, amikor a hazai csapat beszorult a saját kapuja elé. Míg az ellenfélnek nem nagyon volt helyzete, addig nekünk az első félidőben több helyzetünk is akadt, sajnos ezek rendre kimaradtak. Ákos bosszankodott, hiszen gyorsan eldönthettük volna a mérkőzést: volt olyan támadásunk, ahol egy akcióból négyszer lőttünk kapura, de a betömörült védelem valahogy mindig hárítani tudott. A szünetben Ákos kérte a jó játék folytatását, és felhívta a fiúk figyelmét a pontosabb helyzetkihasználásra.

A 2. félidő 12. percében aztán megszületett a torna első gólja: rögtön két okot is adva az örömre: egy - gyönyörű gól volt, kettő - a magyar fiúk szerezték! A pálya jobb oldalán a kaputól kb. 25 méterre végezhettünk el szabadrúgást, a labda mögé a ballábas Komáromi Ádi, illetve Tóth Ricsi állt fel. Ádi készült a kapu elé csavarni a labdát, ám Ákos az utolsó pillanatban észrevette, hogy a kapus rosszul állította fel a sorfalat, így bekiabált Ricsinek, hogy jobbal tekerje rá kapura a labdát a rövid oldalra. Ricsi pedig ezt mesterien végrehajtotta, a kapusnak esélye sem volt védeni (1:0).

Ezután nagyobb sebességfokozatba kapcsolt a hazai csapat, de a védelem biztosan állt a lábán, így az eredmény a hátralévő időben már nem változott, a hazaiak legnagyobb bánatára.
Ezt követően három mérkőzés erejéig pihenőt kaptunk, amit főként arra használtunk, hogy feltérképezzük a többi csapatot is.

A „B” csoport román - lengyel mérkőzésen két, hajtós csapatot láthattunk, ahol a lengyel srácok kicsit közelebb álltak a győzelemhez, de végül igazságos gól nélküli döntetlen született.

Ezt követően lépett pályára két csoportellenfelünk, a francia Boulogne és a belga Mouscron. Két nagyon gyors és dinamikus csapat kiegyenlített mérkőzésén végül a Mouscron talált egy gólt, így a belgák örülhettek a 3 pontnak. Azt azonban konstatálhattuk, hogy mindkét csapat technikailag képzettebb az általunk legyőzött Templeuve csapatánál, így ellenük sem lesz könnyebb dolgunk a pályán.

Újabb „B” csoportos mérkőzés következett: a Saint Leu csapata csapott össze a francia Wasquehal csapatával. A Saint Leu csapata Réunion szigetéről (amely Franciaország megyéjének számít), Afrika mellől érkezett. A Mascarenhas - szigetcsoporthoz tartozó sziget 50 km széles és 70 km hosszú. Madagaszkártól 800 km - re keletre található. A két csapat változatos mérkőzést vívott egymással, viszonylag sok volt a technikai hiba, a Wasquehal játékosai valamelyest erősebbnek tűntek. Ennek ellenére a St. Leu szerzett vezetést egy szabadrúgásgóllal. A mezőnyfölénybe került wasquehal-i fiatalok azonban előbb kiegyenlítettek, a mérkőzés végén büntetőhöz jutottak. A magas st. leu - i kapus azonban nagyszerű vetődéssel hárított, így maradt az 1:1.

Ekkor már a fiúk javában melegítettek, és időközben az eső is eleredt. Az óceánhoz közel ez gyakran volt így: a szemerkélő eső és a napsütéses idő sűrűn váltakozott. A mérkőzés kezdetére azonban elállt az eső, így Ákos kicseréltette a csapattal a bemelegítés során átvizesedett mezeket, és elkezdtük a második mérkőzést.
Újpesti Haladás - US Alfortville 2:1
2014. június 7. Időpont: 13:10

Gól: Nagy Andris, Németh Marci

Annak ellenére, hogy az Alfortville játékosai között két óriás is akadt, játékosaink - akárcsak az előző meccsen - most is bátran belekezdtek a játékba. Nem éreztük magunkat esélyesnek, hiszen mégiscsak a tavalyi győztessel meccseltünk, ugyanakkor mindenféle teher nélkül játszottunk, hiszen már zsebünkben volt a minimálisan elvárt 3 pont. Ellenfelünket már a saját térfelükön megzavartuk, és amint labdát szereztünk bátran törtünk a kapu felé. Egy jobb oldali elfutásunkat követően Tóth Ricsi jól adta középre a labdát, amit a roppant agilisan játszó Nagy Andris belsőzött a kapu közepébe két védő szorításában. Ismét megvolt tehát a vezetés. Az Alfortville-nek jóformán felocsúdnia sem volt ideje, ekkor Németh Marci szerzett meg egy labdát a tizenhatos környékén, amelyet bevezetett a büntetőterületre, majd 11 méterről higgadtan elgurította a jobb alsó sarokba. Alig telt el 15 perc és már 2:0 volt az állás ide. Ezután kicsit lassítottuk a játékot, inkább visszahúzódó védekezést kért Ákos, így biztos vezetés tudatában vonulhattunk pihenőre.

A szünetben Ákos természetesen megdicsérte a csapatot, ugyanilyen folytatást és hozzáállást kért, majd néhány cserével frissített.

A 2. félidőben egy mindent egy lapra feltevő Alfortville jött ki a pályára: irtózatos erővel estek neki a mieinknek. Változtattak az addigi taktikán is, felküldték magas embereiket a kapunk elé, és elkezdték mindenhonnan felívelni a labdákat. Sajnos viszonylag korán sikerült is nekik egy - egyébként megszerezhető - labdát elcsípniük, és a hálónkba továbbítani (2:1). Ekkor még sok idő volt hátra és a szerzett gól teljesen feltüzelte ellenfelünket, valamint itt éreztük meg először, hogy a bírók sem nézik teljesen jó szemmel menetelésünket, szinte minden ütközés francia szabadrúgással végződött. Azonban ezen a mérkőzésen a szerencse és a kapufa is mellénk állt. A teljesen kitámadó franciák védelme azonban meggyöngült, egy-egy megszerzett és előre küldött labdára gyors csatáraink le tudtak csapni, így a meccsben a kontragól lehetősége is benne volt. Végül további találatot egyik csapat sem bírt elérni, de örömre így ezúttal is nekünk maradt okunk. Két meccs - két győzelem! Szenzációs!
A két nyertes meccset követően - 6 ponttal a zsebünkben - a zuhanyzás után mehettünk el ebédelni. Eközben a pályán a Dunkerque már 3:0-ra vezetett az Alpas Bukarest ellen, szegény román fiúk csúnyán beleszaladtak a vereségbe, később megtudtuk, 9:0 lett a vége.

Ismét a házigazdák léptek pályára: bár a Boulogne sokkal jobban játszott, ennek ellenére az AS Templeuve nyert 1:0-ra.

A lengyel Swindica és a St. Leu összecsapásán a francia csapat lejátszotta a pályáról ellenfelét: az 1:0-s végeredmény a lengyel csapatra nézve hízelgő.

A mi csoportunk mérkőzése következett: az általuk legyőzött Alfortville próbált javítani az előző meccsét megnyerő Mouscron ellenében. Kiegyenlített erők küzdelmében az Alfortville 2:0-ra nyert, bár a belgák mindent megpróbáltak, ezúttal nem volt szerencséjük sem.

Az 1. játéknap utolsó mérkőzésén lépett pályára a Wasquehal az előző meccsét fölényesen megnyerő US Dunkerque ellenében. A két csapat nagyon komoly összecsapást produkált, itt állapítottuk meg Ákossal, hogy a torna két legjobb csapatát látjuk játszani. Miután mindkét csapat védelme nagyon stabil volt, így kevés helyzet mellett született meg a 0:0-s végeredmény.

A nap végén vacsorázni mentünk, majd este 8 óra körül érkeztünk vissza a szállodába. Sok programra már nem volt lehetőségünk, különben is elég fáradtak voltunk, így viszonylag korán lefeküdt mindenki aludni.
 CSOPORTMÉRKŐZÉSEK 2. NAP
Miután a sorsolás folytán ismét mi játszottuk az első mérkőzést, korán kelve, kissé fáradtan vágtunk neki a 2. napnak. A reggelit követő megbeszélésen Ákos felhívta a csapat figyelmét arra, hogy bár aktuális ellenfelünk - a Boulogne - mindkét korábbi mérkőzését elvesztette, ennek ellenére a csoport egyik legszebben játszó csapatával fogunk mérkőzni, tehát ne induljunk ki az előző napi eredményekből.
Újpesti Haladás - US Boulogne 0:3
2014. június 8. Időpont: 9:30

Gól: -

Sajnos ezen a mérkőzésen szinte semmit sem valósítottunk meg abból, amit Ákos kért. Francia ellenfelünk már az elején átvette a kezdeményezést, gyors passzokkal és gyors szélső elfutásokkal folyamatosan védelmünk mögé tudott kerülni. Az ellenfél kiválóan kényszerítőzött, míg mi legtöbbször csak késve reagáltunk. Oldalváltásoknál rosszul tolódtunk, sokszor kis területre tömörülve próbáltunk labdát szerezni, így a másik oldalon óriási területhez jutott az ellenfél. Ennek eredményeképpen kaptunk is már az első félidőben két tiszta, kijátszott találatot a 6. és 14. percben (0:2).

A szünetben Ákos megpróbálta összeszedni a fiúkat, felhívta a hibákra a figyelmet, de érződött, hogy a fonalat elkapó ellenfelünk ellen nehéz lesz a kétgólos hátrányt behozni.

Sajnos a 2. félidő sem sikerült jobban. Lassúak voltunk, enerváltak. Védőink távol helyezkedtek el az embereiktől, támadóegységünk szinte teljesen veszélytelen volt. Talán a fiúkat megzavarta az is, hogy mennyire közel kerültünk a négy közé jutáshoz, így valószínűleg a lehetőség is megbénította őket. Miután sok minden nem változott, kaptunk még egy újabb gólt az 5. percben (0:3), sajnos még többet is kaphattunk volna. További csapásként a vége felé második sárga lapját összeszedő Tóth Ricsit kiállították.
Amíg megpróbáltuk magunkat túltenni a súlyos vereségen, addig a pályán természetesen tovább folyt a torna.

A Bukarest-St. Leu mérkőzésen a végig támadó franciák ellen szerencsével sem álltak hadilábon az egyébként jól védekező a román fiúk, így szereztek egy pontot a 0:0-ra végződő találkozón.

A Templeuve megszerezte a vezetést a Mouscron ellenében, így kezdett nagyon érdekes helyzet kialakulni csoportunkban. Ákossal szurkoltunk, hogy a többi mérkőzésen döntetlenek szülessenek, ez végül nem jött össze. A hátrányban lévő Mouscron támadott, nagyon kinyílt, így egy kontratámadásnál a 16-oson kívül kézzel hárító belga kapust kiállították. A kapus helyét mezőnyjátékos foglalta el, aki aztán az első felívelésénél gólpasszt adott, amelyre a gyors belga csatár lecsapott, megelőzte a hazai védelmet és egyenlített. Ezután már az emberelőnyben lévő hazaiaknak lett sietős, feltolták védelmüket, hogy beszorítsák ellenfelüket, amit a belgák egy gyors kontrával elért góllal büntettek meg. Több gól nem esett, 2:1-re nyert a Mouscron.

A „B” csoport mérkőzése következett: az ES Wasquehal begyűrte a hősiesen védekező, szinte egyáltalán nem támadó Swindicát, 1:0 lett a vége.

Ismét a mi csoportunk következett: a minket megverő Boulogne csapott össze az általunk legyőzött Alfortville-lel. Az Alfortville jobban megtalálta ellenszerét a boulogne-i csapatnak, így 1:0-ra győzni tudott, bár itt is nagyon szurkoltunk Ákossal a döntetlenért.

Érdekesnek ígérkezett a következő mérkőzés: az erős fekete atlétákból álló Saint Leu találkozott a nagyon profinak tűnő US Dunkerque csapatával. Élvezetes csata folyat a pályán, ami egy dunkerque-i találat döntött a híres flandriai kikötőváros csapatának javára.

A fenti meccset már bemelegítés közben, csak fél szemmel követhette a Hali csapata, hiszen mi következtünk. A mérkőzés előtt Ákos elmondta, hogy nincsenek eredménybeli elvárásai, a mezőnyt elnézve már így is szépen teljesítettünk. Az eddigi eredményeket figyelembe véve már nem végezhetünk a csoport utolsó helyén, győzelem esetén az 1-4, vereség esetén pedig az 5-8 helyért küzdhetünk tovább. Biztatta a fiúkat, hogy játszanak bátran, felejtsék el a reggeli mérkőzést.
Újpesti Haladás - Royal Mouscron 0:1
2014. június 8. Időpont: 15:00

Gól: -

Kisebb incidens előzte meg a mérkőzést. Történt ugyanis, hogy a belgák előző mérkőzésen kiállított kapusa felsorakozott a többiekkel együtt a mérkőzés kezdetén, míg nálunk Ákos Ricsit át sem engedte öltözni, tekintve, hogy az előző meccsen piros lapot kapott. Ezt szóvá tettük, mire elmagyarázták, hogy akit két sárgával állítanak ki, azt nem tiltják el. Jó mondtuk, tehát a Ricsi mégis játszhat, ellenben a kapusuk viszont rögtön pirosat kapott az előző meccsen, tehát jogos az eltiltás. Ekkor a szervezők elszaladtak, majd visszatérve közölték, hogy a szervezőbizottság (Mr. Prezident) külön engedélyt ad a belga kapusnak a játékra. (Az már csak a mi paranoiánk, hogy egy esetleges Hali vereség esetén a hazai csapat - amely később játszik - még simán odaérhet az első két hely valamelyikére. A Hali vereség pedig azért fontos, mert a reggeli 0:3 miatt a mi gólkülönbségünk lett az élcsapatok közül a legrosszabb, ugyanis pontazonosság esetén nem az egymás elleni eredmény számít, hanem a gólkülönbség.) Így végül a belgák teljes létszámmal kezdték meg ellenünk a mérkőzést.

A kedvezőtlen előjátékot követően elkezdődött a mérkőzés. Egyenlő felek küzdelmét láthattuk a pályán. A Hali ügyesen játszott, két nagyon komoly lehetőségünk is volt a gólszerzésre: először Németh Marci szerzett egy labdát az ellenfél tizenhatosánál, de kissé körülményesen tolta el kapus mellett, aki villámgyorsan rá tudott vetődni a labdára. Majd egy baloldali akciót követően Zajdáczki Máté érkezett jól középen, estében elrúgott labdáját azonban a kapus valahogy ki tudta ütni (ezekben a szituációkban lett volna érdekes, ha nem védhet az egyébként kiváló képességű belga kapus). Ennek megfelelően a félidőt gól nélküli döntetlennel zártuk.

A 2. félidőben sem változott a játék képe, azt meg már megszoktuk, hogy a bírók kétes szituációkban nem a mi javunkra döntenek. Sajnos a bekapott gól is ebből esett, a 14. percben egy teljesen ártatlan labdaszerzésnél a játékvezető fújt a sípjába Bíró Atti ellen a tizenhatos előtt, kiváló szabadrúgás pozícióból. Sajnos itt egy óriási védelmi hiba miatt a belgák be is rúgták a szabadot (0:1). A meccs képe alapján látható volt, hogy ez egy egygólos mérkőzés lesz, így bár voltak próbálkozásaink, az ellenfél a gólszerzést meg tudta akadályozni. Így nem maradt más hátra, mint megvárni a csoport utolsó mérkőzését, hogy 3. vagy 4. helyen végzünk-e a csoportban.
A „B” csoport következő mérkőzésén a francia Wasquehal simán verte el 3:0-ra a román Alpas Bukarestet.

Következett a Templeuve mérkőzése az Alfortville ellenében. Ha a Templeuve nyer 2 góllal, akkor három hatpontos csapat között alakul ki a 2., 3. és 4. hely, Templeuve, Alfortville, Hali sorrendben. Egygólos hazai győzelem mellett: Alfortville, Templeuve, Hali. Döntetlen és Alfortville győzelem esetén Alfortville, Hali, Templeuve a sorrend. Hiába lejtett a hazai pálya, az Alfortville lehozta 1:1-gyel a meccset (Ákossal nem kicsit szurkoltunk ennek), így a csapatunk megszerezte a csoport 3. helyét!

Az 2. játéknap utolsó mérkőzésén az US Dunkerque 4:1 arányban páholta el a lengyeleket. A Gryf Swindica itt szerezte meg első gólját a tornán, ennek ellenére lett utolsó a csoportban. Ugyanakkor a román Bukarest rúgott gól nélkül gyűjtött be két pontot, így a helyosztón első ellenfelünk az FC Alpas Bukarest lett.

A Halinál a két vereség ellenére is vidám volt a hangulat a csapat háza táján, a fiúk a KFC-ben elfogyasztott ismerős „hazai” ízek öröméra este még rendeztek egy mezítlábas házi bajnokságot a szálloda parkolójában.
 CSOPORTVÉGEREDMÉNYEK
Az „A” csoport végeredménye
HelyezésCsapatGyőzelemDöntetlenVereségGólarányPont
1.Royal Mouscron (BE)3014-39
2.US Alfortville (FR)2115-37
3.Újpesti Haladás (HU)2023-56
4.AS Templeuve (FR)1123-44
5.US Boulogne (FR)1033-33
Ez egy nagyon kiegyenlített csoport volt, ezt az eredmények is tükrözték, hiszen volt körbeverés gazdagon a csoporton belül. A Boulogne jobb csapat, mint amit az eredménye mutat, mezőnyben rendszerint ellenfele fölé kerekedett, a gólrúgással azonban hadilábon állt, sajnos ez pont ellenünk volt másképpen, mindhárom gólját nekünk rúgta.
A „B” csoport végeredménye
HelyezésCsapatGyőzelemDöntetlenVereségGólarányPont
1.US Dunkerque (FR)31014-110
2.ES Wasquehal (FR)2205-18
3.Saint Leu (FR)1212-25
4.FC Alpas Bucuresti (RO)0220-122
5.GRYF Swindica (PL)0131-61
Az első két napon látottak alapján azt állapíthattuk meg, hogy a „B” csoport jóval erősebb az „A” csoportnál, legalábbis ami az élcsapatokat illeti. A román és a lengyel csapat is komoly játékerőt képviselt, annak ellenére, hogy a táblázat ennek ellenkezőjére utal.
 HELYOSZTÓK 3. NAP
A korábban említett utazási kellemetlenség ellenére szép napra ébredtünk. A csapat 7 órára már bepakolt a nagybuszba, és apró csoportokban átutaztunk a torna helyszínére. Háromnegyed 8-kor megreggeliztünk, majd 5 perc sétával elértünk a sporttelepre.

Az első mérkőzést a két csoportutolsó vívta. A meccset a Boulogne nyerte a Swindica-val szemben, de a torna érdekessége, hogy ők délután még egyszer összecsaptak. Miután ott is a Boulogne nyert, így a franciák szerezték meg a 9. helyet, míg a lengyelek végeztek az utolsó, 10. pozícióban.

Ezután következett az „A” csoport 3. és a „B” csoport 4. helyezettjének mérkőzése. A tét: a győztes délután az 5. a vesztes csak a 7. helyért harcolhat. Miután a Hali csapata lett az „A” 3. helyezettje így mi játszottunk a román csapattal.
Újpesti Haladás - FC Alpas Bucuresti 2:1
2014. június 9. Időpont: 9:25

Gól: Németh Marci, Nagy Andris

Ákos a meccs előtt elmondta, hogy győzelmet vár, a Hali van olyan jó csapat, mint a román. Ugyanakkor kérte a fiúkat, ne becsüljék le a román csapatot, az eddigi eredményeik ellenére is komolyan felvették a versenyt ellenfeleikkel. Bátor játékra biztatott mindenkit.

Ennek megfelelően is kezdődött a mérkőzés. Mindkét csapat nagyon ügyelt a védekezésre, inkább mezőnyjáték zajlott. Aztán az első félidő 17. percében Lotz Viktor kapott az ellenfél térfelén egy labdát, és indította a leshatáron keresztbe mozgó Németh Marcit, aki a kapott labdával megfutotta védőjét, betört a tizenhatosra és okosan begurította kapus lába között a labdát (1:0). Ezután ügyesen védekezett a csapat, egy-két hibát leszámítva jól játszottunk, míg a román csapat megpróbált mindent beleadni, sokat támadott.

A 2. félidőben is inkább a bukarestiek birtokolták többet a labdát, míg mi vártuk, hogy lecsaphassunk, ha ellenfelünk esetleg hibázik. Látszott a csapaton, hogy nem akar kockáztatni, hiszen győzelemre álltunk, egy karnyújtásnyira volt a megcélzott 6. hely. Sajnos itt sem tudtuk lehozni hiba nélkül a mérkőzést, a 14. percben egy baloldali beadás után védőink kissé lemaradtak középen, így a román fiú egy visszafejelt labdából berúgta az egyenlítő gólt (1:1). Azt már teljesen természetes volt, hogy a bírók ellenünk fújnak, a Bukarest gyakran kapott ajándék szabadrúgást. A románok egyenlítő góljánál - legnagyobb megdöbbenésünkre - a bírói padról az egyik tartalék-játékvezető felugrott, tapsolt és hangos „Bravo-bravo” kiáltásokkal ünnepelte a román gólt. Eddig is sejtettük, hogy nem nekünk fújnak, de Ákos stílusosan egy francia szóval minősítette az esetet: KABARÉ! Ami nem öl meg, az megerősít, mondja a mondás: az utolsó percben Bagoly Zoli indítását Marci vitte le a baloldalon az alapvonalra, beadását a románok szögletre mentették érkező játékosaink elől. A szögletet Ricsi adta be, amire Brand Krisztián és Nagy Andris együtt érkezett, Krisztán fejéről Andris fejére csúszott a labda, onnan pedig a román kapuba (2:1). Így Andris az ellenünk szurkolóknak frappáns választ, míg Krisz meg rekord rövidségű (kb. 25 cm) gólpasszt adott a 21. percben.

Idő ugyan már nem volt hátra, ennek ellenére a bíróknak sikerült 6, azaz HAT percet hosszabbítani egy 20 perces félidőre úgy, hogy még csak sérülés, ápolás sem volt a meccsen. Mivel még sok összecsapás volt hátra, a bírók kénytelenek voltak lefújni a mérkőzést, és miután a román csapat már nem tudott gólt szerezni, a fiúk az öltözőben megkezdték az ünneplést! Volt is miért, látva a mezőnyt, nagyon komoly teljesítmény volt az első hatban végezni!!!
A következő mérkőzésen a St. Leu mérkőzött meg a házigazdákkal. A rendes játékidőben 1:1 volt az állás, így büntetőrúgások döntöttek. A St. Leu a mérkőzés utolsó percében visszacserélte majd kétméteres kezdőkapusát, aki két büntetőt is hárított, így a St. Leu csapata lett az ellenfelünk az 5. helyért játszandó helyosztón. Ezt annyira nem bántuk, legalább kipróbálhattuk magunkat egy nagyon erős csapat ellen ismét.

Az elődöntőkben az erősebb játékerőt képviselő Wasquehal 1:0-ra legyőzte a Mouscront. A másik elődöntőben a Dunkerque 3:0-ra ütötte ki az Alfortville csapatát, így kialakult az Ákos által előre megjósolt döntő.

Ebédünket követően kényelmesen kezdtünk el beöltözni utolsó mérkőzésünkre. Ákos elmondta a fiúknak, hogy nem érdekli az eredmény („akár 52:0-ra is kikaphatunk”), csak játsszunk szépen, élvezzük, hogy itt lehetünk. Azt is elmondta, hogy a St. Leu egy jóval erősebb csapat nálunk, fizikálisan és játéktudásban is előttünk járnak. Ugyan féltünk egy kicsit, hogy a fiúkat esetleg megzavarja a szállodai beázásos incidens, de Ákos megpróbált mindent megtenni, hogy játékosait megnyugtassa, a terhet levegye vállukról.

Előtte azonban lejátszották a 7. helyről döntő mérkőzést, ahol a román Bukarest szabályos gólját a játékvezetők a háló hibája miatt nem adták meg. Ákossal megvizsgáltuk a hálót, hát azon mi hibát nem találtunk! Így maradtak a büntetőrúgások, amit a román fiúk sorban értékesítettek, a hazaiak azonban 2-szer is hibáztak. A második kihagyott büntetőnél a bírók - minő csoda! - újrarúgatták a tizenegyest, ekkor a hazai játékos már nem hibázott. Ennek ellenére a párbajt a végig hibátlanul rúgó bukaresti csapat nyerte.
Újpesti Haladás - Saint Leu 2:1
2014. június 9. Időpont: 9:25

Gól: Zajdáczki Máté, Nagy Andris

A mérkőzés kedves ceremóniával indult: a bevonulás után a hangosbemondón név szerint bemutatták az összes játékost. Nem mindenki nevét értettük, de átéreztük vendéglátónk nehézségeit a magyar nevek kiejtésével! A bemutatást a nemzeti himnuszok követték, konstatálhattuk, a franciák nem feltétlenül állnak fel a himnuszok hallatán.

A mérkőzés aztán nagyon jól indult számunkra. Mindjárt a 2. percben Ricsi a keresztező védőt lerázva a jobb oldalon alapvonalig vitte a labdát, felnézett, majd a hosszú oldalon érkező Zajdáczki Máté lábára varázsolta a labdát, aki 2 méterről nem hibázott. (1:0), hatalmas meglepetésre!

A várakozásnak megfelelően a St. Leu birtokolta többet a labdát, de a mi fiaink is jól állták a sarat. A csapat koncentrált volt, bátran ütközött, mindemellett nagyon tisztán védekezett. Ákos meccs közben szólt Ricsinek, hogy bátran cselezzen, nem baj, ha elveszíti a labdát. Ricsi élt az edzői engedéllyel, bizony a franciák nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, sokszor csak nyomozták a labdát. Megpróbáltuk lassítani a játékot, de ennek ellenére sajnos az ellenfelünk egy baloldali szögletet követően egy felhőfejessel egyenlíteni tudott a 6. percben (1:1). Csapatunkban azonban volt spiritusz, az első gólhoz kísértetiesen hasonlóan - Ricsi szólója után - következett a beadás az alapvonal közeléből, érkezett Nagy Andris, akinek lövését a st. leu-i kapus hatalmas vetődéssel hárította, de az ismétlés a hálóban landolt, így a félidő vége előtt 2:1-re vezettünk.

A 2. félidőben kissé felborult a pálya: A St. Leu hatalmas offenzívát indított. Beadások, lövések jöttek futószalagon, Peti azonban jó formát fogott ki: minden kísérletet sikerül hárítania. Ebben a félidőben nem lettünk szimpatikusabbak a házigazdák és szurkolók számára, ugyanis mindent elkövettünk, hogy minél jobban húzzuk az időt, és St. Leu ne tudjon kibontakozni. Kínos lassúsággal cseréltünk, az esések után mindig ápolást kértünk. Így nem is lepődtünk meg, hogy amikor az óra lefutott, a bíró 4 perc hosszabbítást jelentett be, de ekkor lehetőségünk lett volna végleg eldönteni a meccset: a tíz emberrel támadó francia csapat labdát vesztett a 22. percben, így Ricsi átadásából Marci saját térfélről indulva egyedül törhetett kapura, azonban sajnos megemelte a labdát, így a francia kapus kézzel szögletre tudott hárítani. Így sem maradt már sok ideje a St. Leu-nek, nem sokkal később lefújták a mérkőzést, így miénk lett a kiválónak tekinthető 5. hely!!!
A 3. helyért a Royal Mouscron visszavágott az Alfortville-nek a csoportmeccsen elszenvedett vereségért, míg a döntőben az US Dunkerque csapata magabiztosan gálázott a Wasquehal ellen, így végül komoly fölénnyel nyerte a kupát!
 A TORNA VÉGEREDMÉNYE
HelyezésCsapat
1.US Dunkerque (FR)
2.ES Wasquehal (BE)
3.Royal Mouscron (BE)
4.US Alfortville (FR)
5.Újpesti Haladás (HU)
6.Saint Leu (FR)
7.FC Alpas Bucuresti (RO)
8.AS Templeuve (FR)
9.US Boulogne (FR)
10.GRYF Swindica (PL)
A díjátadóra elég későn, este 7 után került sor. Beszédet mondott a templeuve-i polgármester, a klub elnöke, a díjátadás egy szép színpadon történt. Egyéni díjakat is osztottak: gólkirály, legjobb kapus, legjobb mezőnyjátékos kategóriákban, azonban a mi játékosaink ilyenben nem részesültek. Ez így van jól: a Hali nem egyéni teljesítményekkel, hanem csapatként volt eredményes a tornán, valamennyi játékost egyformán dicséret illeti meg.

Helyosztó mérkőzésünk után Ákos megköszönte mindenkinek a remek teljesítményt, elmondta, hogy ilyen hozzáállással a bajnokságban is jóval eredményesebben szerepelhettünk volna, annak ellenére, hogy a bajnoki 6. helyet jó teljesítménynek értékeli. Felhívta a fiúk figyelmét arra, hogy hasznosítsák azt, amit itt tanultak. Összességében a 6 lejátszott mérkőzésünkön 4 győzelmet arattunk 2 vereség ellenében, a játékkal csak egy mérkőzésen volt komolyabb gond, így méltán lehetünk büszkék az U17-ES HALIS FIÚKRA!
 ÖSSZEFOGLALÓ
 KÖRÜLMÉNYEK
Sikerült beletekintenünk egy francia kisváros körülményeibe: kiváló feltételekkel találkozhattunk, de semmi fényűzés, semmi felesleges, minden célszerűen van kialakítva. Egyszerű klubház, hétköznapi mellékhelyiségekkel, de mindenre odafigyelnek, mindent megbecsülnek. A tornán legalább 30 helyi önkéntes segédkezett. Látszik, hogy a városka életében fontos szerepet tölt be a foci, az emberek kijárnak a meccsekre, délutánonként a tornánkon is szép nagy nézősereg gyűlt össze (50-100-150) ember.

A klub grillsütővel, olajsütővel és pizzasütő kemencével biztosított hot dogot, sült krumplit, pizzát, amit 2-3-4 Euró fejében árusított. Az italsátorban üdítőket, valamint üveges és csapolt sört lehetett venni. Egyszerű sörpadokkal oldották meg a leülést, a felhúzott sátrak védtek a nap, de az eső ellen is. A klub vendéglátó felszerelését mindig használják a tornákon, valamint a bajnoki mérkőzések alatt is.

Külön működött egy egészségügyi sátor, ahol az apró sérüléseket kezelték, de két alkalommal mentő is érkezett a helyszínre.

A torna során 5 mini busz dolgozott, ennyivel lebonyolították az összes csapat szállítását (étkezés, szállás).

Fontosnak tartották a mérkőzéseket megelőző ceremóniákat, ez láthatólag feldobja a csapatokat, ráhangolja őket a meccsre!

A templeuve-iklub tagsági díja elég magas, korosztályonként emelkedik az összeg, a felnőtt korosztályok számára 120 EURO a fejenkénti tagsági díj havonta.

A füves pálya talaja kiválóan bírta a terhelést, 3 nap alatt folyamatosan zajlottak a mérkőzések, sokszor eső is áztatta a talajt. Mindkét pályán működő világítás van, bár a fényerőt személyesen nem tapasztalhattuk, a technika alapján garantáltan megfelelő minőségű, mérkőzés rendezésére is alkalmas.
 CSAPATOK, JÁTÉK
A legfontosabb és legszembeötlőbb: nagyon komoly dinamika jellemezte az összes csapat játékát. Nem volt gyakori az alibizés, a csapatok játékosai nagy önbizalommal, bátran vállalkoztak. Szemmel látható, hogy a pályán elkövetett hibák az edzők szemében a fejlődést szolgálják, a hibákból lehet tanulni, azok kiküszöbölése jelenti a fejlődést.

Valamennyi csapatnál szembetűnő a játékosok fizikai mentalitása: a vékony alacsony fiúk gond nélkül ugranak neki a náluk majd kétszer magasabbnak. Ha felborul az alapfelállás, sprintben rendeződnek vissza: pl. sarokrúgásnál feljövő hátvéd azonnal visszafut a posztjára, a labdát lehúzó kapus azonnal játékba hozza a labdát.

A tempó a meccseken végig nagyiramú, a játékot nem igazán tördelik. A vezetést megszerző csapat ugyanolyan erővel támad továbbra is, mintha döntetlen lenne az állás.

Gondolkodásban is nagyon gyorsak voltak, kiválóan ismerték fel a lehetőségeket, látszott, hogy a legtöbb alapszituációt jól begyakorolták. Egy-egy játékos több poszton is feltűnt, ezért folyamatosan tudják játszani saját játékukat.
következő oldal
© Copyright U.H.F.C. 2011-2012
Az oldal a Haladás Sportszolgáltató Kft. gondozásában készült.
Firefox vagy Chrome bõngészővel legjobban megtekinthető.
Mai látogatók száma:                                                                                                 Látogatók 2013.11.10-től: