magyar   |   english
„NAGY ARCOK” rovatunkban
Beszélgetés az Újpesti Haladás FC saját nevelésű U18 - as játékosával:
IVANCSÓ DÁVIDDAL
alias
„HENRYVEL”

2. oldal                   

TGY: Volt-e azóta, hogy itthon Vagy, megkeresésed más csapatoktól?

Dávid: Régen is, és folyamatosan vannak megkeresések. Portugália előtt több elsőosztályú budapesti csapat megkeresett. Valamint portugáliai ott tartózkodásom alatt kaptam meg a korosztályos MAGYAR Válogatottba a meghívót.


TGY: Mi tart egy fiatal tehetséges játékost az ÚJPESTI HALADÁSBAN? Tudjuk, hogy ilyenkor sok mindent ígérgetnek a csapatok. Csapatunk vezetői, edzői soha nem akarnak belemenni felelőtlen ígérgetésekbe.

Dávid: Sorrendet nem akarok felállítani. De edzőm, Kasza László mindig felvilágosított, hogy az utazás, az iskola nagyon fontos az ígéretek mérlegelésénél. Illetve még egy dolog, az Újpesti Haladásban szinte állandó játéklehetőségem volt, akár több korosztályban is.
Nagyon hittem az edzőmben, azóta is számítok a véleményére, bízok benne.

TGY: Ezt én is így látom. Sok gyerek csak a csapat nevét, hírnevét, múltját látja lelki szemei előtt, adott megkeresés esetén. Ez megtéveszti, a sok-sok játéklehetőségre nem is gondol. Talán ez az, amit a hasonlóan jó játékosoknak az ilyen kis csapatok többet tudnak ajánlani nagyobb csapatoknál. Azért, ha visszagondolsz nem bánod, hogy így történt? Évekig a csapatunkat erősítetted, és amikor már az edződ ajánlotta, hogy feljebb lépned kell, ezek után Te jöttél vissza az MTK Akadémiáról.

Dávid: Nem, így hogy Portugália volt, nem bánom. A sors ezt így akarta.

TGY: Ezeket az élményeket nem veheti el senki sem.

Dávid: Most is bízom Laci bában, hogy talán segít, keres klubot, megoldást. Az is igaz, hogy Portugália előtt azért néha megfordult a fejemben, hogy én még itt vagyok a Haliban, és eközben mennyi nagy csapat keresett már meg. Azután megpróbálkoztam az MTK Akadémiával. Fel is vettek, megvolt a szerződésem. Az ottani társaság miatt inkább visszajöttem.

TGY: A szerződésbontás oka csak az ottani társaság volt?

Dávid: Minden jó volt. Volt pár játékos, aki nem csak a pályán rivalizált. Próbáltak ellenségeskedni. Az első három pontban mindig ott van a társaság. Nagyon fontos a sok minden mellett ez is! Az akkor nagyon nehéz döntés volt. Tudtam, hogy nagyon nagy lehetőség az is számomra. De abból is tanultam. Azután Portugália minden rossz érzésemet elmulasztotta bennem.

TGY: Említetted, hogy van managered. A vele való találkozásról beszélnél pár szót?

Dávid: Egy testvérpár - Wágner testvérek - már régóta követik a pályafutásomat. Többször csalogattak más egyesületekbe, de nem mentem. Ők nagyon tehetségesnek tartottak. A Paragon5 ügynökségbe csatlakoztak. Kérték más ügynökök segítségét is. Ők is megnéztek, és akkor mondták ezt a Portugál lehetőséget. Azóta állandó kapcsolatom van. Szerződésem van X- időre.

TGY: Ennek így kell történnie. A Halisok, hogy álltak a portugáliai kiruccanásodhoz, valamint hogy most meg itthon Vagy?

Dávid: Először amikor megtudták, hogy elmegyek, úgy láttam rajtuk, hogy megijedtek, hogy most mi lesz velük. Úgy gondolom, bizonyították a srácok, hogy remekül helyt tudnak állni nélkülem is. A többi korosztályainknál is- a legkisebbektől- a felnőttekig - mindenkin azt érzem, hogy szurkolnak nekem. A pár napos októberi hazaruccanásomnál elterveztem, hogy nem szólok senkinek, kíváncsi vagyok az arcokra. Nagyon jó volt látni, hogy kivétel nélkül nagyon örült mindenki, hogy újra lát. Szívélyesen fogadott a HALI család! Most meg szeretnék bizonyítani itthon, amíg itthon vagyok, hogy tudom erősíteni játékommal a csapatot.

TGY: Hétvégén már játszol?

Dávid: Vasárnap az ifiben mindenképpen. A felnőttben azt mondta Laci bá, hogy Ákos bától függ, de ott sok játékost a nagy létszám miatt így is ki kell hagyni. Így a felnőtt csapatban nem, de vasárnap az ifiben minden bizonnyal, hogy mennyit, azt majd Laci bá eldönti.

TGY: Szerintem a DÁVID az DÁVID! Nem hiszem, hogy nagyon bizonyítanod kell. Nem az utcáról igazoltunk egy játékost. Itt nevelődtél, az edzőid és társaid minden előnyödet, és hátrányodat ismerik. Ivancsó Dávid már bizonyított, azt viszont joggal várják majd el tőled, hogy adott poszton a legjobb tudásod szerint játsszál. Hozd a saját játékodat és abból a csapatod is profitál.

Dávid: Azért izgulás van bennem. Remélem, valóban jó játékkal segíteni tudom a csapatom. (utólagos bejegyzés: Dávid az ifiben játszott és bár a csapat 7-4-re kikapott az Ikarus BSE csapatától, Dávid a mérkőzésen három gólt rúgott.)

TGY: Egy új dimenzióból láttad a futballt Portugáliában. Talán vannak, akik már nyaralni voltak Portugáliában, de a jelenlegi Hali családból – edzők, játékosok közül- futballistaként senki nem jutott ilyen messzire. Rengeteg tapasztalatot gyűjthettél?

Dávid: Sok újdonság volt számomra. A játékrendszereknél szinte mindent végigzongoráztunk. Ha szerdán volt a mérkőzés, akkor hétfőn és kedden arra készültünk.

TGY: Mérkőzések után voltak elemzések?

Dávid: Egy számítógépes program volt. Saját magunkat kellett a mérkőzést követően elemezni. Videón meg kellett nézni, és ki kellett jelölni hány jó, és hány rossz megmozdulásom volt. Jó- és rossz passz, jó-és rossz lövés, csel, szerelés stb. Minden meccs után végig kellett ezeken menni. Ez egy félórás elfoglaltság volt. Az őszinteség volt a legfontosabb. Mindig azt mondták, saját magunknak csináljuk, magunkat csapjuk be, ha nem a valóságnak megfelelően elemzünk.

TGY: Edzés hány volt?

Dávid: Napi három. Reggeli futás kb. 20 km. Tíz órától mentünk a délelőtti edzésre. Az labdás edzés volt. Utána pihenés. Délután kondi vagy labdás edzés. Ez ment egy hónapig. Utána nem volt futó edzés. Maradt a délelőtti labdás, és délutáni kondi vagy labdás edzés. Már csak utána napi kettő edzésünk volt. Főleg kis passzos játék jellemezte a csapatjátékot.

TGY: Most milyen érzéseid vannak, így félútón? Anyukád, Ivancsó Viktória szinte az egész életét a focidnak rendelte alá, úgy láttam. A családod többi tagjait csak futólag ismerem, de tudom, hogy nagyon szurkolnak neked a mai napig.

Dávid: Az elutazásom előtti napon volt rossz érzésem, hiszen hosszú család nélküli időszak előtt álltam. Az első másfél hétben nagyon nagy honvágyam volt. Haza húzott a szívem. De tudtam, hogy ez egy hatalmas lehetőség, és ezzel élnem kell! Ha haza megyek, az álmomat foszlatom szét. Itt kell bizonyítanom. Az anyuval, mamával és a többi családtaggal folyamatosan tartottam a kapcsolatot az internet segítségével.

TGY: Az internet nagyon nagy kincs. Portugáliában újabb ismeretségeket szereztél, újabb barátokat, mondtad is, hogy tartod néhányukkal a kapcsolatot. Érzésed szerint abból a csapatból lesz olyan játékos, aki komoly nemzetközi karrier előtt áll?

Dávid: Ezen az Akadémián válogatott játékosok vannak. Bárkiből lehet. Mindenkinek más az erőssége.

TGY: Voltak felmérések?

Dávid: Tesztek voltak. Labdavezetés, labdanélküli futások, szlalom labdával és labda nélkül egyaránt. Ezeken kívül, fizikális mérések voltak. Zsírindex stb. Meglepetés volt számomra, hogy például az én alkatommal fogyókúráznom kellett, mert a zsírom magas volt. El is mondták, ha még egyszer magas lesz a zsírmérési adataim, akkor plusz egyedi futások lesznek számomra. Nagyon szeretek nasizni.
Úgyhogy le is álltam abban a hónapban a nasizással! A következő mérésre tökéletes volt a zsírindexem! Megúsztam a plusz futást! Hozzá kell tennem, azért lejártam a konditerembe a futópadra, és közben a tábla csoki helyett, csak fél tábla csoki volt az adagom. Napi félórát futottam a futópadon a cél érdekében. A végeredmény 5,9-ről 5,2 lett az index eredményem.

TGY: Csontsűrűség és egyéb fizikális mérések is voltak?

Dávid: Igen, de ezek eredményeit is az edzők értékelték.

TGY: Amikor kimentél, csak a próbajátékodon dőlt el, hogy felvesznek-e, vagy egyéb anyagokat is kértek rólad?

Dávid: Eredményeim listáját és videóanyagot is kellett összeállítani. A film, amelyen rögzítve van, amint átdekázom a hídon, nagyon tetszett mindenkinek.
De azért úgy gondolom - az egyhetes kint tartózkodásom a próbajáték ideje alatt - a játékom győzte meg őket. Természetesen ezen időszak alatt is voltak felmérések, tesztek, melyek szintén jól sikerültek.

TGY: Tervek, álmok, célok?

Dávid: Arsenál! Hiszen ez a kedvenc csapatom. Angliában ők játsszák a legszebb focit. Náluk nem elsődlegesen a fizikum dominál, a foci a döntő, a rövid passzos játék. Ebben a stílusban érzem otthon magam. Ha nem Anglia, akkor Spanyolország. Spanyol másodosztályból való megkeresésnél, szerződés ajánlatnál remegne a kezem. Biztosan örülnék, és azok is, akik büszkék rám.

TGY: Ha Spanyolországból kapnál megkeresést, akkor ha Murinhóval találkozol, kérj egy aláírást számomra. Mondd meg neki, Magyarországon egy Tuti hódolója van. Sokan utálják, de bárkivel leállnék vitázni az érdekében. Sokan csak irigylik, és féltékenyek a sikereire.

Dávid: Én is jó edzőnek tartom. Kérek tőle aláírást. Spanyolországban és az utóbbi években már Angliában is egyre inkább a játék dominál.

TGY: Nagyon szurkolok neked. Majd kérek idővel tőled is aláírást. A 13-as mezszámmal mi lesz Angliában?

Dávid: Örülnék neki, de úgy tudom, Angliában babonásak, és a 13-as mezszámot kihagyják. A 13-as számot Pomáz óta viselem. Egy teremtornát rendeztek 7-8 évesek számára. Ez volt életem első megmérettetése. Almási Gábor és Zeke Ákos volt velünk. A kupa elején az öltőzőben Almási Gábor adta a kezembe. Azóta büszkén viselem.

TGY: Mondtad, hogy kaptál meghívást portugáliai kint tartózkodásod alatt a Magyar Válogatott korosztályos csapatába. Ha az adataid között böngészek, feltűnik, hogy voltál már válogatott 2008-ban, akkor 13 évesen. Mi az oka, hogy eredményességed ellenére nem hívtak többet a válogatottba?

Dávid: Kis csapatból nem akartak az országos korosztályos válogatottba játékost behívni. Budapest válogatott azért lehettem 2009-2011 között.
De most már az országosba hívnak, és ez a legfontosabb. Bizonyítani szeretném rátermettségemet. A címeres mez minden focista álma.


TGY: A magyar labdarúgás vezetőinek és szervezőinek ebben van felelőssége. Fontosak a kis egyesületek, nem gyengül a labdarúgásunk megítélése, ha kis csapatból lesz egy játékos válogatott. Sajnos szemléletváltozás kell, ezt már én nem élem meg a labdarúgásunkban. Mit adott ez a tíz év az Újpesti Haladás részéről Neked?

Dávid: Nagyon sokat.

TGY: Egy dologért kérdezem. Szembesül egy 13 éves gyerek, hogy nem lehet válogatott - bár tehetsége erre predesztinálná - amennyiben nem igazol egy nagyobb csapathoz. Mindent elkövettél, hogy profi futballista legyél. Edzettél, akár egy nap többször is. Játszottál idősebb korosztályos csapatainkban. Te minden más invitálást félretéve maradtál a Haliban, még, ha kicsit távolabb kerültél is a válogatottbeli szerepléstől ez miatt.

Dávid: Laci bának hittem. Ő visszatartott, de bíztam benne, elfogadtam az érveit. A többi edző is hasonlóan érvelt, ha esetleg szóba került a játékos pályafutásom.


Előző oldal         Következő oldal         

visszalép...
ÚJPESTI HALADÁS F.C. hivatalos oldala
© Copyright U.H.F.C. 2011-2012
Az oldal a Haladás Sportszolgáltató Kft. gondozásában készült.
Firefox vagy Chrome bõngészővel legjobban megtekinthető.
Mai látogatók száma:                                                                                                 Látogatók 2013.11.10-től: